Menü Bezárás

Advent negyedik vasárnapi kis mese

Táncolnak körbe boldogan.

A tánc önmagában is egy csodás dolog. Megmozgatja tested, lelked. Társaságba hív, tagja leszel egy csapatnak.

A gyertyalángok is táncolnak ma, mind a négy.

Táncolnak a koszorún, mely az örök körforgást szimbolizálja. A végtelen, mindig magába visszatérő, majd azonnal újra induló kört.

S valóban. Sok változás egy örök állandóban.

Melynek állandóságát nem is érzékeljük talán, de ott van a múltban, ott ül a jelenben és ott lesz a jövőben is.

Advent negyedik vasárnapja bizonyosság erre. S bizonyosság arra, hogy a fény győz a sötétség felett, a várakozással teli időszak meghozza gyümölcsét.

Emlékezz erre, amikor úgy érzed messze valamilyen cél, hogy talán reménykedni sem érdemes.

De. Érdemes. És kell is. Nem lehet bizakodás nélkül elindulni egy úton. Kell, hogy hidd, eléred te is a kör végét, hogy aztán sok tapasztalattal felvértezve indulj is tovább, hogy újra megtedd az állandó körforgásban az állandóan változó, de örök utad.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük